Valahogy még 2009 tájékán történt… Talán a második jós tanfolyamomat vezettem, amikor már jósként elég szép sikereket értem el, elméleti tudásom is szépen gyarapodott, így az új tapasztalat sosem árt alapon belekóstoltunk a mágiába. Talán sokaknak nem világos, hogy a mágia lehet tisztító mágia is, amikor az oda nem való dolgokat az emberlánya eltávolítja, a nem kívánatos kötéseket oldja, és ehhez hasonlók.
Történt úgy a hatodik alkalomnál a tanfolyamon, ahol a tematikában az átok- és rontáslevételhez érkeztünk. Az egész nem több előkészületekkel együtt talán, mint tíz perc. Annak idején még a Müller Rózsa által tanított formulát gyakoroltam és adtam tovább magam is. A tanfolyami résztvevőknek kötelező feladat volt, hogy mindenki legalább egyszer bármelyik csoporttársán végezze el a tisztítási rituálét. Persze, elsőre én magam mutattam be, hogy hogy is kell, és aki elég bátornak érezte magát hozzá, próbálta utánam csinálni ugyanazt.
Első alkalomra persze majd mindenkinek remegett a keze meg a hangja, ahogy először megtapasztalták, milyen is egy másik ember aurájába férkőzni, ráadásul kíváncsi és hozzáértőnek mutatkozó szemek előtt… Hát érdekes nap volt, különleges szombat délután, mert ez volt az első komolyabb mágia, ami látványosan hatott.
Az egyik részt vevő hölgynek, nevezzük most őt Emmának, előtte nagyon sok problémája volt. Már nemegyszer járt nálam a férjével együtt jósláson, mikor már a többedik alkalommal beteljesedett amit mondtam nekik, ő maga is eljött hozzám tanulni, mondván, hogy ha ennyiszer bizonyítottak a kártyák, nem árt ezt komolyan venni. Emma ekkorra már több, mint másfél éve nem talált magának munkát, pedig szorgalmasan küldte önéletrajzait, ahova csak lehetett. Anyagilag sem valami fényesen állt így a családi kassza, a férjének muszáj volt a külföldön munkát vállalni, hogy meg tudjanak élni, de ez a távolság meg a kapcsolatuknak nem használt. Ők nem külön országban, hanem annál inkább együtt szerettek volna élni és boldogulni, és a gyermekük mellé kistestvérre is vágytak, azt meg így több száz km távolságból nem lehetett megvalósítani.
Akkor, azon az őszi, korán sötétedős szombat délutánon, ha remegő kézzel, elcsukló hangon is, de mindenki kapott egy tisztító, átok- és rontás levevő rituálét, senki sem maradt ki, a lányok előbb egymást, a végén még engem is megtisztítottak. A legnagyobb öröm mégis a következő héten ért minket, amikor Emma jó kedvvel telefonált: „Képzeld el, a régi főnököm hétfőn felhívott, hogy menjek hozzájuk dolgozni! Nemsokára kezdeni fogok!” Emma mindaddig ott dolgozott, míg idővel a férje után nem tudott költözni, a gyermekük már német nyelven kezdte az iskolát, mire a gólya is kopogtatott, és újabb taggal bővült a család.

A jó pap is holtáig tanul, és egy életre tanulság lett, mennyire fontos, hogy az ember ne csak a házát, de a saját energia burkát is kitakarítsa, legalább annyiszor, ahányszor nagytakarít egy esztendőben, sok felesleges macerát lehet megspórolni általa.